2010. november 4., csütörtök

Az igazi után..

"Egy napon felébredtem... és mosolyogtam. Már nem fájt semmi. És egyszerre értettem, hogy nincsen igazi. Sem a földön, sem az égben. Nincs ő sehol, az a bizonyos. Csak emberek vannak, s minden emberben van egy szemernyi az igaziból, s egyikben sincs meg az, amit a másiktól várunk, remélünk. Nincs teljes ember, és nincs az a bizonyos, az az egyetlen, az a csodálatos, boldogító és egyedülvaló. Csak emberek vannak, s egy emberben minden benne van, salak és sugár, minden."


Ettől még szerethetünk. Nagyon szerethetünk. És lehet jó együtt. Nagyon jó. És lehetünk az utolsó "igazi" egymásnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése