2010. november 9., kedd

Halálugrás 2.

Gyorsan lezuhanyoztam, csillogó testápló, hajszárítás-vasalás, körömlakk, smink, vagy harminc ruhapróba, aztán a smink átvariálása, végül parfümfelhő lebeg körülettem és indulok, végre.
Egy autókereskedéshez kellett mennem, mert főállásban ott dolgozik.
Kijött elénk és döbbenten láttam, hogy levágatta a haját. Ez nem is Ő!
Mindenesetre így, egészen rövid hajjal még jobban látszik, hogy milyen gyönyörű szeme van. Óriási zöld szempár, amely őszintén és mélyen biztosan az ember szívéig is ellát. Csak nézne jól meg engem...
A kutyáinkkal minden rendben volt, Tumival (aki meg akarta enni Őt) olyan jó barátságba kerültek, hogy Tumi szájából kiveszi a húst. Ilyet! Hihetetlen, mit csinált ez a pasas ezzel a kutyával?
Megint mesélt és én megint csak néztem őt. Elvesztem, elvesztem a szemeiben, a lényében, a kisfiús arcában és a humorában.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése