2011. április 15., péntek

Szabadnap

Reggel palacsintasütéssel kezdődött a nap. Van, aki annyira szereti, hogy meg kell sütni, mégpedig reggelire. És aztán ebédre és vacsorára is persze, mert ez egy palacsintás nap.
Nekiálltam a garázs, pontosabban a dupla garázs (60 nm) rendbetételének. Holnap lomtalanítás van, így aztán nem várhattam vele tovább és mondjuk, kedvem is volt hozzá. Átrendeztem, elrendeztem, megrendeztem, még a falakat is lemostam, nem csak az ablakokat, ilyen tán sosem volt még. A mosókonyhával folytattam. És miközben rózsaszín pánttal hátrafogott hajamon végig simítottam fáradt kezemmel, egy kellemes gondolat adott még erőt. A ház, amit remélhetőleg megveszek, talán megveszek, ha minden jól megy és miért nem menne jól, végre megvesszük. Nem túl nagy ház, de nekünk bőven elég lesz, hatalmas telekkel, ahol istálló és kennel van meg gyümölcsös és kiskert. Egy szűk közösség él a faluban, ahol a ház van, hagyományaikat őrzik és tisztelik, vagy inkább élvezik. Élvezik a közös kiflisütést, a túrákat, a szüretet és a bálokat, ÉLNEK.
Ez a gondolat járt a fejemben miközben a szappanos víz csípte ujjaimat a mosókonyha polcai előtt térdelve. Sokat dolgoztam ma, és megtehettem, mert csináltam egy "ráérős" napot magamnak. Tegnap éjjel megfőztem a mai ebédet, a palacsinta kivételével persze és volt még némi meggyes süti is  a sütőben. Így nem a konyhában sürgölődtem délelőtt, hanem végigsúroltam a házat. Aztán egy másik gondolat is felvillant, mégpedig a gyerekekkel kapcsolatban is. Igen, át kell csoportosítanom a dolgokat, ha valami nagyobb kaliberű munkát akarok elvégezni, hiszen nekem ők a mindennapi rutin. A reggelek, a tízóraik, az iskolába menet, az ebéd, mire hazaérnek, hogy meleg és jó legyen, a mosás, a tanulás, a beszélgetés, hiszen az ő életük az én életem. A munka, a jövő, mind mind úgy végzem, szervezem és tervezem, hogy közben az ő világuk is kerek legyen. Értük és velük, hiszen egy család vagyunk Ahogyan a Nestlé reklámja mondja, csak egyszer nőnek fel.....és én semmiképpen nem szeretnék kimaradni ebből az egyszeri alkalomból.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése